Teltek a percek,órák,napok,hetek,honapok,évek szép lassan...de az a tüz melyet irántad éreztem és érzek egy könnycseppel se enyhült...se felejtödöt..A szivem csak érted kiállt fel a régiségböl..nem a multbol énekelek..hanem a szivemböl mely teljes hangerön üvölti hogy tiszta szivemböl szeretlek" Mikor hozzám érsz vagy rám nézzel a szemem ragyogni kezd..és csak te jársz a fejembe...milyen jo és szép volt régen minden..te vagy az az ember akit tiszta szivböl szeretlek...csak egy halvány remény ég még bennem,hogy talán mikor átöleltél..igazat mondot a szived..és talán te is szeretsz..bárcsak igaz lenne..és a holdfény ragyogo viztükrén csillogna vissza a tökéletes csok mely a szádrol de sokkal inkább a lelkedböl tör elö..."

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.